Az izraeli kémprogram, a „Pegasus” körüli botrány új dimenziót ért el Mexikóban. Az ügyészség kedden nyomozást indított Enrique Peña Nieto volt elnök (2012–2018) ellen. Az ügyet egy tel-avivi lap, a The Marker hozta nyilvánosságra, amely szerint Nieto két izraeli üzletembertől több millió dollárnyi kenőpénzt kapott azért, hogy Mexikóban engedélyezze a kémprogram használatát.
Alejandro Gertz Manero főügyész bejelentette, hogy nemzetközi jogi segítséget kér az izraeli igazságszolgáltatástól a jelentések ellenőrzése érdekében. „Jogilag meg kell alapoznunk a vádakat, hogy ne tűnjenek el a levegőbe, mint a korábbi feljelentések” – mondta Gertz. Peña Nieto, aki jelenleg Spanyolországban él és már pénzmosás és választási jogsértések miatt is a hatóságok célkeresztjében áll, ugyanakkor a X-ben megjelent cikket „rosszindulatú, bizonyítékokkal alátámasztatlan publikációnak” nevezte. Egy interjúban ismét elhárította minden felelősségét: „Nem kötöttem szerződéseket. Ez nem tartozott a feladatkörömbe. Én elnök voltam, nem beszerzési megbízott” – mondta Peña Nieto.
Az ellene felhozott új vádak azonban egy sorozatba illeszkednek, amely a „Pegasus” mexikói használatáról szóló leleplezésekből áll. Ezek szerint a kémprogramot az ő hivatali ideje alatt több száz ellenzéki, emberi jogi aktivista, ügyvéd és újságíró ellen használták. Már 2023-ban egy „Zeus” fedőnevű tanú vallotta az ügyészségnek, hogy Peña Nieto személyesen rendelte el a program alkalmazását prominens személyiségek ellen. A tanú szerint összesen legalább 1500 embert figyeltek meg, köztük a későbbi elnök, Andrés Manuel López Obrador (2018–2024) legközelebbi köréhez tartozó ellenzéki politikusokat is.
Az izraeli NSO Group „Pegasus” szoftvere lehetővé teszi a mobiltelefonok észrevétlen kémlelését. A The Marker újság kutatásai olyan kiszivárgott dokumentumokon alapulnak, amelyek egy titkos választottbírósági eljárásból származnak, miután meghiúsult egy „megállapodás” az izraeli vállalkozók, Avishai Neriah és Uri Ansbacher között, akik – az újság szerint – „felosztották maguk között Mexikó politikai életét, mint jövedelmező zsákmányt”. Bizonyos kormányzati szerveket Neriah-nak, másokat Ansbachernek „osztottak ki” – köztük a Peña Nietohoz való hozzáférést is, akit a dokumentumokban „N emberként”, „a személyiségként” vagy „az idősebbként” emlegetnek. A The Marker szerint Neriah és Ansbacher összesen 25 millió dollár kenőpénzt fizetett Peña Nietónak azért, hogy hozzáférjenek Mexikó legmagasabb kormányzati köreihez és szerződéseket kapjanak a „Pegasus” rendszer használatára. A lap szerint a tranzakció volt a vállalkozók „legismertebb üzlete”, amelynek keretében többek között befolyást szereztek a mexikói védelmi minisztériumra (Sedena), az akkori főügyészségre és a Cisen titkosszolgálatra.
A mexikói napilap La Jornada keddi beszámolója szerint Gertz Manero főügyész bejelentette, hogy hivatalos kérelmet fog benyújtani az izraeli kormányhoz, amelyben segítséget kér. A cél az, hogy az információk „megkapják a szükséges jogi érvényességet”, például egy olyan dokumentummal, amely „jogilag érvényes módon rögzíti, hogy az adott ország vállalkozói nyilvánosan kijelentették, hogy ezt az összeget (Peña Nieto) fizették”. Az ügyész azonban elismerte, hogy az izraeli hatóságokkal való együttműködés eddig „nem volt egyszerű”, írja a lap. „Számos problémával küzdöttünk, amelyek gyakorlatilag az Ayotzinapa-ügy óta fennállnak. Vannak eljárások, amelyek évek óta elakadtak. Remélem, hogy ebben az ügyben gyorsabb választ kapunk” – mondta, utalva Izrael megtagadására, hogy kiadja a mexikói bíróság által a 43 meggyilkolt ayotzinapai diák ügyében kínzás és bizonyítékok manipulálása miatt elítélt Tomás Zerón volt rendőrfőnököt.
Forrás: JungeWelt
 ellen. Az ügyet egy tel-avivi lap, a…){kind=link}